A viszontagságok ellenére is jól teljesített az OTP Alapkezelő: 2022-ben növelni tudták a piaci részesedésüket, 2023 márciusában pedig a befektetési alapokban kezelt vagyonuk átlépte a 2000 milliárd forintot, amivel új rekordot döntöttek meg. A 2023-as évben továbbra is jelentős tőkebeáramlásokat várnak, de figyelniük kell, mert a piacon egyre több a kockázat is.
Az európai bankok különböző befektetők, például a hedge fundok segítségét is igénybe veszik, hogy mérsékeljék a több milliárd eurós hitelportfóliójuk kockázatát – írja a Reuters.
A fejlődő országok közül a legmagasabb inflációs szinttel, fennmaradó jegybanki szigorral és visszafogott növekedéssel számol Magyarország esetében az S&P Global Ratings. Elemzésük szerint idén az alapkamathoz nem is nyúl majd hozzá a Magyar Nemzeti Bank, legfeljebb az egynapos betéti tendernél (a tényleges, 18%-os irányadó kamat esetében) jöhet vágás. Ráadásul valószínűnek tartják, hogy a bankpiacok felől egy új, leginkább bizalomhiányból fakadó válság megrogyaszthatja a magyar gazdaságot.
A régióban az infláció letörésében komoly támaszt nyújt az energiaárak 80 százalékos csökkenése a tavaly nyári csúcspont óta, így a magyar gazdasági kilátások is javultak. Azonban egy újabb drágulás az energiapiacokon magával ránthatja a régiós gazdaságokat, miközben az uniós források hiánya egyre égetőbbé válik. A cseh és a lengyel gazdasági kilátásokkal összevetve is több a lefele mutató kockázat Magyarországon - írják a Schroders szakértői, akik szerint elég valószínű, hogy valamelyik kockázat bekövetkezik és lerántja a magyar gazdaságot.
Mark Mobius milliárdos befektető a FOX Businessnek beszélt arról, hogy Kína tőkekontrollja miatt nem tudja kivonni a pénzét az országból – számol be a hírről a Reuters.
A pakisztáni jegybank volt elnöke szerint súlyos válság lesz abból, ha a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) hasonló nemzetközi szervezetek nem javítanak az államadósság-finanszírozási rendszerükön. Sorra dőlhetnek be az olyan országok, mint Srí Lanka, ahol már krízis lett a lassú eljárásból.
Felesleges szépíteni: siralmas évet zártak 2022-ben a hazai részvényalapok, mindössze négy sorozat tudott 10% feletti hozamot elérni, ezeken kívül hat sorozat volt pluszban tavaly és itt a vége, a többi lakossági, 87 forintos sorozat mínuszban zárta az évet. Csodálkozni mondjuk nem kell, tavaly szinte a világ összes tőzsdéje is siralmasan teljesített, ez pedig rányomta bélyegét a hazai részvényalapok hozamaira is. Az biztos, hogy nem a megszokott piacokon lehetett pénzt keresni tavaly.
A globális ellátási láncokban fellépő zavarok gondolkodásra késztették a logisztikai szakembereket, akiknek megoldást kellett találniuk arra, hogy a jövőben fellépő kockázatokat, ha a jelenleg fennálló szűk keresztmetszetek enyhülnek is idővel, megfelelően tudják kezelni. Egyre több vállalat törekszik rövidebb ellátási láncok létrehozására, és az egyes tevékenységek lokális koncentrációjára, mindezt a globális szemlélet fenntartása mellett. Egyre hangsúlyosabb a fenntarthatóság kérdése is, hiszen az ellátási láncok erősen hozzájárulnak a karbonkibocsátáshoz. Az ellátási láncokat érintő legnagyobb kihívásokról Dan W. Bartellel, a Schneider Electric globális beszerzési igazgatójával beszélgettünk
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az Erste Alapkezelő írását olvashatják:
A globális állam- és magánadósság 70 év óta a legnagyobb mértékben csökkent 2021-ben, miután a koronavírus miatt rekordmagasságot ért el, de összességében jóval a járvány előtti szint felett maradt - közölte hétfőn a Nemzetközi Valutaalap - írja a Reuters. A feltörekvő régiókban pedig nem csökkent az eladósodottsági ráta, ezeken a helyeken adósságválság kialakulásának veszélyére figyelmeztet a Valutaalap.
Újabb banki szabály módosul Törökországban, ezúttal arra kötelezik a bankokat, hogy a korábbi 20% helyett 5%-ban maximálják a saját tőkéhez viszonyított nettó devizapozícióikat – számol be a hírről a Bloomberg.
A feltörekvő piaci részvényértékeltségek ugyanazt a helyzetet mutatják, amit a 2008-as pénzügyi válságnál is látni lehetett – számol be a hírről a Bloomberg.
A globális pénzeszközállomány 2021-ben harmadik éve produkált kétszámjegyű növekedést, de 2022 fordulópontot hoz: a 2 százalékot meghaladó nominális csökkenés is benne van a pakliban, a reálértéket tekintve pedig a háztartások elveszítik a vagyonuk tizedét – áll az Allianz friss, Global Wealth Reportjában. Mindeközben a háztartások adósságállománya 2021-ben 7,6 százalékkal bővült, ami a legnagyobb ütemű növekedés a 2008-as nagy pénzügyi válság óta. Aggasztó jel az is, hogy a világon egyre zsugorodik a középosztály aránya a vagyontortán belül, sőt, már vannak olyan országok, ahol kérdés, lehet-e még egyáltalán középosztályról beszélni. A jelentés kitér arra is, milyen a vagyoni helyzet Magyarországon.
Csökkenti a 2023-as növekedési előrejelzéseket a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a világgazdaság helyzetéről szóló, jövő héten megjelenő frissítésében - közölte egy amerikai egyetemi konferencián Krisztalina Georgieva, az IMF vezérigazgatója csütörtökön.
A fejlődőpiaci részvények rekord hosszúságú medvepiacot élnek át, ami a dotcom-korszakban tapasztalt nehéz időszakot is felülmúlja, köszönhetően a dollár erősödésének és kínai növekedéssel kapcsolatos bizonytalanságnak.
Új fordulatot hozott a devizapiacokra az amerikai jegybank a szerdán meghozott döntésével, és nagyon úgy tűnik, hogy a piacok azt árazzák, ez a jelenség nem átmeneti lesz, hanem tartós. Mindez alaposan feltüzeli az amerikai dollárt, amely sorra dönti történelmi csúcsait az euróval szemben, és ez a folyamat nem kedvez a feltörekvő piacoknak, így például Magyarországnak sem. A forint számára egy ilyen környezet óriási ellenszelet jelent, másrészt pedig a magyar gazdaságnak az import drágulását. Egy energiaválságos időszakban ez a legrosszabbkor érkezik Magyarország számára.
A feltörekvő piaci kötvényalapok 50 milliárd dollárnyi tőkekivonást szenvedtek el eddig idén, amit elsősorban a fejlett gazdaságokban végrehajtott monetáris politikai szigorítás, valamint az ukrajnai háború váltott ki - számol be a Financial Times.
Az ukrajnai háborút újabb, az emberiségnek szóló vészjelzésnek nevezte a BRICS országok gazdasági fórumán tartott nyitóbeszédében Hszi Csin-ping kínai elnök, igaz továbba sem bírálta Oroszországot a lépéseiért. Ugyanezen a fórumon Vlagyimir Putyin orosz elnök többek között azt jelentette be, hogy növelik az olajszállításokat Kínába és Indiába, amellyel párhuzamosan több kínai autó, illetve indiai üzletlánc jelenhet meg Oroszországban és a pénzügyi rendszer terén is igyekeznek szorosabbra fűzni a kapcsolatokat a legnagyobb feltörekvő piaci gazdaságokkal.
Másodlagossá váltak az orosz-ukrán háború és a nyugati világ Oroszországot célzó szankciói, valamint ezeknek a gazdasági következményei a befektetők számára, helyette a világ nagy jegybankjainak lépésére figyelnek – írják friss Portfólió-ajánlóikban a hazai portfóliómenedzserek. Mivel az inflációs félelmek továbbra is központi helyen vannak, mindenki azt lesi, le tudják-e törni az inflációs várakozásokat a jegybanki szigorítások úgy, hogy mindeközben ne taszítsák recesszióba a világgazdaságot.
Jön a kötelező adatszolgáltatás, fontos részletek derültek ki.
Koordinálatlan és barátságtalan lépést emleget a kormányszóvivő, ezek szokatlanul erős szavak.
Ez eredetileg nem lett volan nyilvános.
Meddig nőhet még?
Kik kísérték el a politikust?
Az IO Partners szakértőivel beszélgettünk.
